|
|
|
2011-03-21 04:38:19, hétfő
|
| |
| |
,,Akkor diktatúra volt..."
Egy kis szocilológiai ismeret ennek bizonyítására:
Az történt, ugyanis, hogy mire ifjúvá serdült az 1940-es években születettek korosztálya, akkorra már a PÁRT a KISZ és az ágazati SZAKSZERVEZETEK függetlenített apparátusai olymértékben telepedtek rá a gazdaságra, a kultúrára, az élet minden területére, hogy az 1970-es évek ifjúságának már semmi lehetősége nem volt az önerőből való továbbtanulásra, otthonteremtésre, családalapításra, a megélhetésre és ... törvényt (1971. évi IV. törvény) kellett hozni az ífjúságról!
2009. okt. 25-én éjjel elküldtem levelező-listámra Vukics Ferenc (MSZ) külföldi előadásait tartalmazó linkeket. Elküldtem anélkül, hogy meghallgattam volna azok tartalmát. Most, miután sikerült meghallgatnom az 1. részt,
http://www.onlinetv.gtk.hu/falcon_tv/tv_mediaplyer.php?servercim=VUKICS_FERENC_BE RNBEN_1.flv
melyben Vukics Ferenc - többek között egy olyan közbeszólásra, hogy "akkor diktatúra volt" - azt válaszolta: "...a kádári időkben voltam gyerek és nekem boldog gyerekkorom volt. Mert akkor még működött a család, amely védelmezőn meg tudta a gyermeket védeni a bűnözőktől. Ma meg pont ez szűnt meg, a családnak a védelmező szerepe és ma már nem tudja úgy elengedni egy szülő a gyermekét, hogy ne rettegne attól, hogy megerőszakolják, vagy megölik az utcán..." Ennek a részletnek az igazságtartalmát csak részben tudom elfogadni. Ugyanis, azokban a családokban lehetett boldog gyermekkora egy gyermeknek, ahol jó volt a szülők káderlapja...
Mert bizony, ahol ez hiányzott, ott maga a hatalom erőszakoltatta meg azt a nyomorult gyermeket, aki egy láthatatlan skarlátbetűvel megbélyegezve, rossz káderlappal kellett azt a bizonyos kádár-korszakot TÚLÉLNI!!! Amit oly tragikus módon nehezített az 1956-os forradalom leverését követő véres megtorlás!
1956-ÉRT EGY EGÉSZ NEMZEDÉKNEK AZ ÉLETÉVEL KELLETT FIZETNIE!!!
Ez a nemzedék (az 1940-es években születettek) amelyikhez tartozók még túl kicsik voltak ahhoz, hogy elmeneküljenek nyugatra a megtorlás elől, de már elég nagyok voltak 1956-ban ahhoz, hogy emlékezzenek az 1956-os forradalomra. Arra a felszabadultságos- együvé tartozásos- boldogságérzésre, amit már az akkori tíz év körüli korosztály képes volt átélni!!!
Nos, ezért érte a legkeményebb megtorlás 1957-től és még 2006-ban is ezt a nemzedéket, és maradékait.
Ezt a nemzedéket szokás "nagy generációnak" is címkézni, mert ez a nemzedék ifjú- pályakezdő értelmiségije kidolgozta az ÚJ GAZDASÁGI MECHANIZMUS című, társadalomjobbító tervét 1968-ban. Ezt azonban a SZU-ban nem hagyták jóvá és akkor Kádár János kacsintott egyet és azt mondta: "...csináljátok meg elvtársak gebinben!"
Hát, megcsinálták! Lehetett a ledolgozott kötelező 8 órai munka után a vállalti GMK-ban, háztájiban - másodállásban, v. fusiban - a másik 8-10 órát, szintén végig robotolni... Az akkori huszonéves ifjaknak nem jutott már lakás sem és bizony, ha nem volt jó a káderlapja, akkor még arra a panelra sem fizethetett be, mert akkorra már elfogytak a kiutalható tanácsi bérlakások és ennek a nemzedéknek már meg kellett vásárolnia 30 éves törlesztő részletre OTP hitelre, ha aláírt legalább 2 gyermek megszületésének vállalását!!!
A havi törlesztő részlet egy 47-50 négyzetméteres panel lakásnak 2.600,- Ft volt ugyan, ami bagatellnek tűnik, csakhogy, ennyi volt a havi fizetése egy szakmunkásnak. A feleség, aki otthon volt az akkori nagy vívmány szerinti GYES-en (ami 800 Ft volt) ebből kellett volna kifizetni a havi közüzemi díjat és fedezni a megélhetés költségeit. És akkor még az otthoni munkavégzést törvény tiltotta...
Meg egyébként sem voltak ezek a penel lakások alkalmasak az otthoni munkavégzésre! Nem maradt más ennek a nemzedéknek a relaxációra és a rekreációra, mint a gyárkapuba telepített italkimérőknél való lerészegedés! Nem véletlen, hogy ennek a korosztálynak a halandósági rátája a legmagasabb! Bizony, 80-as, sőt! 90-es nénikék és bácsikák temetik 50-es-60-as fiaikat, lányaikat!
És, ami a legaljasabb- sunyi számítása az 1990 utáni mindenkori hatalmat gyakorló pártokratáknak, hogy direkte utaznak arra, hogy ennek a korosztálynak már nyugdíjat se kelljen fizetni!!! Sőt, ha valaki túlélte ezt a kizsákmányoló életmódot, de belebetegedve még eléldegélhetne, mint nagypapa, vagy nagymama már gyógyíttatni se legyen nekik miből és hol!
*
Visszatérve az 1971-re, amikor Vukics Ferenc még "boldog" gyermekkorát élte, akkor akkora bajban volt az akkori ifjú nemzedék, hogy TÖRVÉNYT (1971. évi IV. törvény) KELLETT HOZNI AZ IFJÚSÁGRÓL.
Jellemző erre a törvénynek nevezettre is a kontraszelekció (hármas ,,T"="T"ilt- ,,T"űr-,,T"ámogat) érvényesítésére való törekvés. Péládul, annak módja, ahogyan ,,T"ámogatták a NYELVOKTATÁST!
Idézet a törvényből: ,,...A fiatalok nyelvismerete - különösen a jövő szakemberével szemben támasztott irényt tekintve - népgazdaságilag igen jelentős." "... a vállalatok szervezzenek nyelvtanfolyamokat és a KISZ szervezet javaslata alapján az arra érdemleges fiatalokat munkaidő kedvezménnyel, költséghozzájárulással segítsék."
Aki pl. éppen gyesen otthon volt az aktuális kisbabájával, nem volt ÉRDEMLEGES egy ilyen nyelvtanfolyam elvégzésére!!!
A munka melletti továbbtanulást sem támogatta bárki számára a munkahely, hiszen az is káder-függő volt!
Mit írnak a Törvényben az ifjúság MŰVELŐDÉSÉRŐLés a SPORTOLÁSÁRÓL?
"A fiatalok művelődési, kulturális igényeinek kielégítésekor az össztársadalmi cél tehát kettős: egyrészt a szocialista eszméket és életmódot magáénak valló új generáció kialakítása, a szocialista emberré válás elősegítése; másrészt a kulturális, művelődési igények sokoldalú kielégítése, a szabad idő kulturált eltöltésének biztosítása..."
Tetszik érteni, hogy mi volt a "CÉL"? A "SZABAD IDŐ" kulturált eltöltésének diktálása!!! A hogyan megmondása!!! Vagyis, csakis a PÁRT által megszabott módon!!! És ehhez még tessék hozzávenni azt is, hogy az akkori ifjak többségének - főleg az 1945 utáni ,,proletárdiktatúra" általi helycserés támadással létrehozott - új munkás-paraszt réteghez tartozóknak NEM VOLT SZABADIDEJÜK!!!
Nem véletlenül válhattak ezek a hatalmas lakótelepek lakásai ÉJJELI MENEDÉKHELYEKKÉ!!!
Abban igaza van Vukicsnak, hogy mostanra azért sírjuk vissza ezeket az időket, mert akkor legalább HAGYTÁK DOLGOZNI a magyar munkást és parasztot! Most meg minimálnyugdíjon, vagy rokkantnyugdíjon hajléktalanná válva tengődhet valahol az országban, a saját hazájában!!!
Ifjúsági törvény ide- vagy oda, mégis az 1980-as évek munkássága volt a legszegényebb. Őket érte a rendszerváltozás a legrosszabb szociális helyzetben, mert nem rendelkeztek semmilyen eszközzel (ismereti- kapcsolati- anyagi tőke) ahhoz, hogy a saját életükön változtatni tudjanak.
,,... a munkások voltak azok, akik szülői minőségükben "csak" az élet lángját adják tovább, már ezzel is sokat tettek és tehetnek jövőnkért, mindannyiunk jövőjéért. Ezért, a társadalom felelőssége, hogy a leendő anyák és apák olyan gazdasági helyzetbe kerüljenek, hogy az otthonteremtési elképzeléseik szorgalmas és kitartó munkával megvalósítható legyen. Hogy a születendő gyermek egzisztenciálisan ne hozza szüleit halmozottan hátrányos helyzetbe!
Ezt a problémát is taglalja Báthory Zoltán: a "Tanulók, iskolák, különbségek (Egy differenciális tanuláselmélet vázlata)" című könyvében. Megjelent: 1992-ben a Tankönyv Kiadónál.
Báthory Zoltán olyan statisztikai adatokra hivatkozik ebben, a mások munkáját is összegző könyvében, melyek azt bizonyítják, hogy az 1980-as évek szakmunkás rétegének gyermekei teljesítenek a legrosszabbul az iskolákban. A továbbtanulási arányuk egyre kisebb... Az okokat "kutatva" megállapítják a szerzők: a szegénységgel, az egzisztenciálisan halmozott hátrányos helyzettel magyarázhatók az "alul teljesítések" (vagyis: képességeik szerint többre lennének képesek).
Ez a tény egy másik, politikai ellentmondásra hívta fel a figyelmemet, ami miatt fel kellett tennem kompetenséknek a nagy KÉRDÉST:
Hogyan lehetséges, hogy az 1980-as években, a Magyar Népköztársaságban, az uralkodó osztálynak kikiáltott munkásosztályhoz tartozó népesség volt a legszegényebb?
Erre az ellentmondásra is kaptam részleges magyarázatot az egyik kultúraközvetítés elmélete c. előadáson. Az előadó egyetemi tanár az "értelmiségi" fogalmára és "funkciójára" keresett és talált magyarázatot, Szelényi Iván: Az értelmiség az államszocialista társadalmak osztályszerkezetében című műve alapján:.
"... a kelet-európai értelmiség nyilvánvalóan nem osztály. Nemcsak hatalmának osztályjellegét nem ismeri fel, de az osztálynélküliség és a megegyezés ideológiáját pártolja, s - ami még nagyobb paradoxon - azt állítja, hogy a hatalom, amelyet az értelmiségiek gyakorolnak, voltaképpen a proletariátus hatalma."
Egy másik alkalommal, a művelődésszociológia című tantárgy óráján, a helyettes előadó az 1950-es évekről tartott előadásában kijelentette: "... a proletárdiktatúra nevében, az ötvenes évekre - a kitelepítések, az államosítások, az ellenérték nélküli kisajátítások - az erőszakos, tömeges proletarizálás és kollektivizálás volt jellemző." "...ez a korszak is kitermelte a maga elitjét, amelyik meghatározója lett a korszak művelődési irányvonalainak..."
A kultúraközvetítés elmélete tantárgy-tematikájában - az 1960-as, 70-es és 80-as évek könnyebb megértéséhez és megismeréséhez - az ajánlott irodalom jegyzékében (többek között) Pozsgay Imre: 1989 Politikus-pálya a pártállamban és a rendszerváltásban című műve szerepelt. Pozsgay így ír a pártállami művelődés-politikáról:
"...Valójában a párt akarata a művelődés területén Aczél György akaratát jelentette." "... Aczél a maga koncepcióját az ú.n. három "T" kategóriájában helyezte el: támogatás, tűrés, tiltás. A harmadik T-t a tiltást, az alkotók igyekeztek eleve, önszántukból elkerülni..." (Püski Kiadó/1993. Bp.)
(Részlet az ADJÁTOK VISSZA A GYÖKEREIMET! - Tiborca története -c. regényből)
A pártapparátushoz tartozók közül is sokan belerokkantak, belehaltak... a szocializmusnak hazudott diktatúrába. Ennek bizonyságául olvassunk bele az alábbi szövegbe!
Életutak az MSZMP KB művelődésügyét képviselők közül
Nagy Miklós (1932-1974) gépészmérnök. 1959-től adjunktus a miskolci egyetemen. 1963-től az MSZMP KB munkatársa, később alosztályvezetője; 1970-től 1973-ig osztályvezető. A Kultúrkapcsolatok Intézete vezetője (1970-től), művelődésügyi miniszter (1973-74). Öngyilkos lett.
Nagy Sándor (1922-1990) kubikus, tanár, író. 1942-től illegális kommunista, a háborúban hadifogságba esett. Belépett az új hadseregbe. Az NPP, majd 1948-tól az MKP/MDP tagja. Lapszerkesztőként, kollégiumi nevelőtanárként is dolgozott. 1947-től jelentek meg novellái. 1952-ben Sztálin-díjat kapott. 1956. okt.-ben ő is követelte a parlamentben Nagy Imre kormányfői kinevezését. A forradalomtól megrettent, 1957-ben hűségnyilatkozatot tett Kádárnak, de fönn kívánta tartani az elv igazához ragaszkodó ,,balos" függetlenségét. 1960-64 közt magyar-történelem szakon végzett Szegeden. 1964-ben letartóztatták, és a ,,kínai-albán perben" elítélték. 1967-ben szellemileg megrokkanva került ki a börtönből. 1967-71 között gyári munkás volt, majd leszázalékolták. (A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.)
Hol voltak a történelmi egyházak ezekben az években? Miért nem álltak ki a nép ezen nehézsorsúvá váló tagjai mellett? Azért nem állhattak ki, mert igen is diktatúra volt! Olyan hivatalokat hoztak létre, melyek ellehetetlenítették a történelmi egyházakat szolgáló- pasztoráló tevékenységet folytató papokat. Úgy járt az egyház, mint a bibliai édesanya, aki - hogy mentse édes gyermeke életét, inkább elengedte a kezét. (Királyok I. Könyve 3. rész, 26. vers)
DIKTATÚRA VOLT, ami intézményesülve valósult meg, létrehozva az alábbi hivatalait:
Idézet a Wikipédiából, a szabad enciklopédiából:
Az Állami Egyházügyi Hivatal a magyar állam és a vallásfelekezetek közti egyezmények valóra váltására, valamint az állam vallásokkal kapcsolatos igazgatási teendőinek ellátására 1951-ben létrehozott intézmény. 1989-ben jogutód nélkül megszűnt.
Elnökei
• Horváth János (szül.: 1931) vasesztergályos. 1951-1956. X. 26-ig az ÁEH elnöke
A szocialista korszak egyházpolitikáját tükröző irategyüttes az Állami Egyházügyi Hivatal (XIX-A-21) fondja. Az 1951. évi I. törvénnyel létrehozott hatóság az addigi Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium egyházakkal kapcsolatos ügykörét vette át. Az országban működő összes egyház és felekezet felügyelete volt a feladata. Ennek során a legapróbb részletekre kiterjedően adminisztrálta az egyházi ügyeket, sőt lényegében döntött minden kérdésben, névlegessé téve az egyházak, felekezetek önállóságát. A hivatal önállóságát az 1956. évi 33. törvényerejű rendelet megszüntette, munkáját a rendelkezés hatálybalépését követően mint a Művelődésügyi Minisztérium Egyházügyi Hivatala látta el 1959-ig, amikor is az 1959. évi 25. törvényerejű rendelet előírásai folytán ismét a Minisztertanács közvetlen felügyelete alá került. Az Állami Egyházügyi Hivatalt az 1989. évi 14. tvr. jogutód nélkül megszüntette. A 162,46 fm terjedelmű irategyüttes a Hivatal nyílt és minősített (TÜK) iratait egyaránt tartalmazza. Ezek sorában megtalálhatóak az egyházak "támogatásával", ellenőrzésével, befolyásolásával kapcsolatos dokumentumok. A kutatás a korabeli segédkönyvek, illetve a levéltárban készített áttekintő raktári jegyzék alapján lehetséges. A fondon belül - a nyílt és minősített iratok mellett - a harmadik nagyobb irategyüttes az úgynevezett Adattár, amely tematikus rendben tartalmazza az egyes egyházakra vonatkozó tanulmányokat, feljegyzéseket, jelentéseket.
Az állami ellenőrzés 1956 előtti szerveinek elnevezése 1945-1956 között többször változott, a Legfőbb Állami Számvevőszék 1945 és 1949 között keletkezett iratai hiányosan (XIX-A-3; 2,37 ifm), a szocialista korszak állami ellenőrzési rendszerének megalapozását szolgáló 1948-ban létrehozott Közérdekű Vizsgálatok Nyilvántartója iratai töredékesen maradtak fenn (XIX-A-29; 0,84 fm). A szervezet neve 1948-tól Állami Ellenőrzési Központra változott (XIX-A-20; 7,20 fm), majd 1949-ben hozták létre az új állami ellenőrzési szervet az Állami Ellenőrző Központ, (1954-1956: Állami Ellenőrzés Minisztériuma (XIX-A-30; 103,46 ifm) elnevezéssel. Ezen szervek iratai főként vizsgálati jegyzőkönyvekből állnak, amelyeket vizsgálati számok szerint rendeztek. A korabeli segédletek, valamint raktári jegyzékek alapján kutathatóak. (1956 után az állami ellenőrzés irányítását a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság vette át. Ismertetését lásd fentebb, a XVII. fondfőcsoportnál.)
Kelt: 2010. június 8-án (a 2009. okt. 26-i megfogalmazásaimat felhasználva)
Bóna Mária Ilona
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
Címkék: munkásosztályhoz, rokkantnyugdíjon, rendszerváltozás, pártapparátushoz, igazságtartalmát, minimálnyugdíjon, jegyzőkönyvekből, családalapításra, otthonteremtésre, államszocialista, boldogságérzésre, befolyásolásával, fondfőcsoportnál, enciklopédiából, nevelőtanárként, szocializmusnak, érvényesítésére, menedékhelyekké, minisztertanács, továbbtanulásra, megerőszakolják, kollektivizálás, megszületésének, kontraszelekció, művelődésérőlés, irányvonalainak, vasesztergályos, intézményesülve, osztályjellegét, otthonteremtési, leszázalékolták, hatálybalépését, népgazdaságilag, szakszervezetek, függetlenségét, proletarizálás, ágazati SZAKSZERVEZETEK, élet minden, 1970-es évek, önerőből való, olyan közbeszólásra, kádári időkben, gyermeket védeni, védelmező szerepe, igazságtartalmát csak, családokban lehetett, szülők káderlapja, hatalom erőszakoltatta, nyomorult gyermeket, láthatatlan skarlátbetűvel, bizonyos kádár-korszakot, 1956-os forradalom, Vukics Ferenc, EGÉSZ NEMZEDÉKNEK AZ ÉLETÉVEL KELLETT FIZETNIE, GAZDASÁGI MECHANIZMUS, Kádár János, KELLETT HOZNI AZ IFJÚSÁGRÓL, SZABAD IDŐ, VOLT SZABADIDEJÜK, ÉJJELI MENEDÉKHELYEKKÉ, HAGYTÁK DOLGOZNI, Báthory Zoltán, Tankönyv Kiadónál, Magyar Népköztársaságban, Szelényi Iván, Pozsgay Imre, Aczél György, Püski Kiadó, ADJÁTOK VISSZA GYÖKEREIMET, MSZMP KB, Nagy Miklós, Kultúrkapcsolatok Intézete, Nagy Sándor, Nagy Imre, Királyok, DIKTATÚRA VOLT, Állami Egyházügyi Hivatal, Közoktatásügyi Minisztérium, Művelődésügyi Minisztérium Egyházügyi Hivatala, Állami Egyházügyi Hivatalt, Legfőbb Állami Számvevőszék, Közérdekű Vizsgálatok Nyilvántartója, Állami Ellenőrzési Központra, Állami Ellenőrző Központ, Állami Ellenőrzés Minisztériuma, Központi Népi Ellenőrzési Bizottság, Bóna Mária Ilona,
|
|
|
|
|
|
| ágazati SZAKSZERVEZETEK, élet minden, 1970-es évek, önerőből való, olyan közbeszólásra, kádári időkben, gyermeket védeni, védelmező szerepe, igazságtartalmát csak, családokban lehetett, szülők káderlapja, hatalom erőszakoltatta, nyomorult gyermeket, láthatatlan skarlátbetűvel, bizonyos kádár-korszakot, 1956-os forradalom, 1940-es években, megtorlás elől, 1956-os forradalomra, legkeményebb megtorlás, nemzedéket szokás, nemzedék ifjú-, ledolgozott kötelező, vállalti GMK-ban, másik 8-10, akkori huszonéves, kiutalható tanácsi, havi törlesztő, 47-50 négyzetméteres, havi fizetése, akkori nagy, havi közüzemi, megélhetés költségeit, otthoni munkavégzést, penel lakások, otthoni munkavégzésre, gyárkapuba telepített, halandósági rátája, legaljasabb- sunyi, 1990 utáni, kizsákmányoló életmódot, akkori ifjú, törvénynek nevezettre, fiatalok nyelvismerete, jövő szakemberével, vállalatok szervezzenek, arra érdemleges, aktuális kisbabájával, ilyen nyelvtanfolyam, munka melletti, ifjúság MŰVELŐDÉSÉRŐLés, fiatalok művelődési, szocialista eszméket, szocialista emberré, hogyan megmondása, akkori ifjak, 1945 utáni, hatalmas lakótelepek, magyar munkást, saját hazájában, 1980-as évek, legrosszabb szociális, saját életükön, munkások voltak, élet lángját, társadalom felelőssége, leendő anyák, otthonteremtési elképzeléseik, születendő gyermek, differenciális tanuláselmélet, mások munkáját, továbbtanulási arányuk, egzisztenciálisan halmozott, nagy KÉRDÉST, 1980-as években, uralkodó osztálynak, egyik kultúraközvetítés, előadó egyetemi, államszocialista társadalmak, kelet-európai értelmiség, megegyezés ideológiáját, értelmiségiek gyakorolnak, proletariátus hatalma, másik alkalommal, helyettes előadó, 1950-es évekről, proletárdiktatúra nevében, ötvenes évekre, ellenérték nélküli, maga elitjét, korszak művelődési, kultúraközvetítés elmélete, ajánlott irodalom, rendszerváltásban című, párt akarata, művelődés területén, maga koncepcióját, alkotók igyekeztek, pártapparátushoz tartozók, szocializmusnak hazudott, alábbi szövegbe, , ,
|
|
|
|
|
2024. április
| | Hét | Ked | Sze | Csü | Pén | Szo | Vas | |
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | |
| 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | |
| 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | |
| 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | |
| 29 | 30 | |
| |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
0 db bejegyzés |
| e év: |
0 db bejegyzés |
| Összes: |
7719 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 784
- e Hét: 6292
- e Hónap: 14896
- e Év: 50837
|
|
|
Offline
